Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elveszett a nyaram

2020.10.15

Elveszett a nyaram hőség-pihegése,

sejtelmes éjszakák meztelen meséje,

reggeli kacagás és esti nevetés,

nem hallom madarak álmodó énekét.

 

Forró vérű lázam lecsendesült régen,

sem a Hold, sem csillag nem ragyog az égen.

Langyos már az este, hideg a hajnala,

kifosztott éveknek nincstelen nappala.

 

Szelíd ősz a hajam, ködös reggel festi,

elhalkul a szavam, suttogásra telik.

Néma már a panasz, sóhajtás a szellő,

 elveszett a nyaram, tolvaj lett az idő.

 

Kérem még az élet gyémánt-zizegését,

éjjeli táncának lázas repülését,

szerelmes reggelek mosoly-ébredését,

ismeretlen jövő kalandos reményét,

 

izgatott nappalok elcsodálkozását,

a déli forróság hintaágy-ringását,

naplementében a világ megállását,

lecsendesült este holdvilág-varázsát!